Szin

SZIN

A Jósva-patak partján fekvõ település határa az Aggteleki Nemzeti Park része. Külterületi lakott helyei: Alsómalom, Felsõmalom, Szelcepuszta. Nevét a középkori okiratokon hol Színnek, hol Szénnek írják. Neve az egyfajta gazdasági épületet jelentõ régi, magyar nyelvemlékbeli szín vagy szén fõnévbõl keletkezett. A 12. században a tornai királyi erdõuradalomhoz tartozott, majd a 13. sz. végétõl Tekus ispán és a tõle leszármazó Színi vagy Széni család birtoka. Nevét a Tekus ispán leszármazottainak osztozkodását rögzítõ 1340 évi oklevél Zeyn formában említi.
1399-ben már kõbõl épült tornyos temploma volt, mely az 1600-as években a református egyházhoz tartozott. A falu lakossága Thököly kurucait támogatta, ezért Sobieski János lengyel király Bécs felszabadításából Lengyelország felé hazatérõben az õsi templomot felégett.
A lakosság egyik fõ jövedelmi forrása a bortermelés volt Lélekszáma a múlt század folyamán 700-800 között mozgott.
A falu mai református templomát a homlokzati tornyocskával 1804-ben kezdték építeni, késõbarokk stílusban. A leégett templom, a felújítás után 1894-ben kapta toronysisakját. Ezzel a torony magassága 25 méter. A 300 ülõhelyes templom mennyezete a falból kilépõ pilléreken nyugvó csehsüveg boltozatos. Orgonáját Ringer Ottó építette 1932-ben. A bejárat mellett II. világháborús emléktáblát láthatunk. A község szélén álló klasszicista stílusú római katolikus kápolna a múlt század elsõ felében épült. Az Országos Mûemléki Felügyelõség a Szabadság utca három lakóházát nyilvánította mûemlék jellegûvé: 1987-ben a 18. században barokk stílusban épült egykori Gedeon-kúriát, 1989-ben két népi lakóház került mûemléki védelem alá, a 9. sz. alatt álló és a 11. számot viselõ épület.